NEMZETKÖZI KERESŐ
 

HAJÓZÁS.HU
 
A MAGYAR SZEMÉLYHAJÓZÁS TÖRTÉNETE
    

 

MFTR (1895) - MAHART (1955) - MAHART PassNave (1994)

Baross Gábor színrelépésétől, 1883-tól, illetve 1886-ban kereskedelmi- és közlekedésügyi miniszterré történt kinevezésétől új fejezet kezdődött a magyar közlekedési politikában, amely a vasútfejlesztés mellett a hajózás szempontjából is kedvező változásokat hozott. Megkezdődött a magyar tengeri kikötő, Fiume korszerűsítése. 1886-ban újra indult a Felső Duna, majd 1890-ben a Vaskapu szabályozása. Baross 1888-ban megteremtette a Magyar Államvasútak Hajózási Vállalatát, hogy „a MÁV síneit a vízen is meghosszabbítva” az ország közforgalmi igényeit a vízi úton is legalább részben kielégítse.
Ez a hajózás az 1893-as évben 12 gőzhajóval és 40 uszállyal 166 ezer utast, 1.200 vagon sertést és közel 2 millió q árút szállított.

 Queen Mary 2

 

 

 

Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR)
 
Hosszas tárgyalások és előkészítő munka után megszületett az 1894. ÉVI XXXVI. TÖRVÉNYCZIKK, a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság alakításáról és állami segélyezéséről. Az új hajózási vállalat és az állam viszonyát, a társaság magyar érdekekből adódó kötelezettségeit meghatározó törvény alapján kerülhetett sor a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) alapító közgyűlésére 1895. január 24-én. A vállalatalapítást 10 millió forint alaptőkével ( fele részvény, fele elsőbbségi kötvény ) a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank finanszírozta. A társaság részére a 20 évre kötött államszerződés évi 400.000 forint állami támogatást biztosított.
A MFTR átvette a MÁV hajóit, fokozatosan megszerezte számos kisebb vállalat - közöttük az 1865-ben alapított Győri Gőzhajózási Társaság - járműveit és gyors ütemben építtetett új hajókat is, főleg Újpesten. A társaság egymás után indította be járatait, tevékenységét rövidesen az egész Dunára és hajózható mellékfolyóira kiterjesztette, komoly konkurenciát támasztva a DDSG-nek.
A MFTR. hajói 1895 és 1917 között éves átlagban 595 ezer utast és 557 ezer tonna árut szállítottak. 1918-ban 38 személyszállító és 54 áruszállító gőzhajóval, valamit 389 uszállyal és két tankuszállyal rendelkezett. A folyamatos fejlődés az első világháború kitörése után lelassult, majd a vereség következtében megtört. A háborút lezáró békeszerződések feltételei súlyos csapást mértek a vesztes hatalmak hajózási vállalataira, így a MFTR-re is. Jóvátétel címén éppen a legújabb, legjobb egységeit vették el tőle, amelyek - a versenyfeltételeket is súlyosbítva - az utódállamok konkurens hajózási vállalatainak birtokába kerültek.

Rémálom a luxushajón

 

 

 

 

 

Az 1921. június 23-án megkötött Duna-egyezmény kizárta az idegen lobogókat a Száváról, a Temesről és a délvidéki csatornákról. A Duna mellékfolyóinak csak egyes szakaszait nyilvánította nemzetközinek, a többi vizeken a belföldi forgalomban (cabotage) csak az érintett állam hozzájárulásával lehetett részt venni. A Dunát átszelő hét országhatár, a monarchia utódállamainak elzárkózó gazdaságpolitikája, a mezőgazdasági cikkek iránti kereslet tartós csökkenése Nyugat-Európában igen hátrányosan befolyásolta a hajózás forgalmát és feltételeit. A magyar belforgalmat illetőleg szintén romlott a helyzet. A magyar folyami partok hossza, a nemzeti hajózás gazdasági háttere, forgalmának bázisa összezsugorodott. A MFTR és a magyar állam közötti korábbi szerződésben megállapított államsegély az infláció folytán teljesen elértéktelenedett.
A társaság igyekezett alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. 1926-ban csatlakozott a dunai teherjáratok közös lebonyolítására, a parti berendezések közös használatára és az áruszerzési szolgálat közös ellátására a DDSG és a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság között létrejött együttműködési egyezményhez, amelyhez 1927-ben a Bajor Loyd Hajózási RT. is csatlakozott. A racionalizálási törekvések azonban az 1928-ban kezdődő gazdasági világválság súlyos hatásait nem ellensúlyozhatták. A válság miatt a MFTR egyre súlyosabb pénzügyi helyzetbe került.

1932-ben az országgyűlés - felismerve, hogy a tömegáruk olcsó szállítására leginkább alkalmas hajózási vállalat, a MFTR. csődbejutása alapvető nemzeti érdekeket sértene - jelentős államsegélyben részesítette a társaságot. Az 1935-1936-ban véghezvitt újabb szanálás eredményeként a MFTR részvények a kincstár és a MÁV tulajdonába kerültek. A hajópark modernizálására átfogó programot indítottak. Az 1930-as évek közepétől a dunai hajózás újra fellendült. A megnövekedett áruszállítási igények ösztönözték a hajópark korszerűsítését, a motoros vontatóállomány növelését is. A gazdasági fellendülés a Ganz hajógyár termelésére is kihatott. Az 1938-ban vízrebocsátott 1200 lóerős „Széchenyi”, és az 1939-ben megépült „Baross” lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó.
A Második Világháború első szakaszában a hadiszállítások kedvezően hatottak a hajózási forgalom fejlődésére. A MFTR hajói 1918 és 1944 között éves átlagban 607 ezer tonna árut és 2.353.000 utast szállítottak. A társaság 1944-ben 38 gőzüzemű és 11 motoros személyszállító hajóval, 32 gőzüzemű és 18 motoros áruszállító hajóval, 252 uszállyal és 18 tankuszállyal rendelkezett.

 

 

MSzHRT - Magyar-Szovjet Hajózási Részvénytársaság
 

1944. tavaszától, amikor a harci cselekmények elérték a folyamhajózás útvonalait, igen súlyos veszteségek érték a magyar hajózást is. Több mint 200 vízijármű pusztult el a Dunába szórt mágneses aknák miatt. A visszavonuló német és magyar csapatok a hajópark jelentős részét Németországba és Ausztriába menekítették. A visszamaradó hajók zöme vagy elpusztult, vagy hadizsákmány lett.
1945-ben a MFTR átkelő-járatokkal indította újra a hajóforgalmat. Megkezdte az elsüllyedt hajók kiemelését, a sérültek javítását. Nyugatra vitt hajói az új békeszerződés megkötése után 1946/47-ben hazatértek, azokat azonban 1950-ig fokozatosan át kellett adnia az 1946. március 30-án megalakult Magyar Szovjet Hajózási Részvénytársaságnak (MESZHART). A szovjet fél az új közös vállalkozáshoz a hadizsákmányként birtokába került MFTR hajókat adta. A MESZHART tevékenységét elsősorban a külföldi viszonylatú áruszállítás terén folytatta. A személyszállítást 1950-ig a MFTR-rel, majd a Balatoni Hajózási Vállalattal megosztva látta el. A „fejlesztés” a roncsok helyreállítására és néhány személyhajó átépítésére korlátozódott.
 

  

Magyar Hajózási Részvénytársaság (MHRT)

 
1948-ban a hét dunai állam megkötötte a dunai hajózás rendjére vonatkozó belgrádi egyezményt. Az egyezmény alapján megkezdte működését a Duna Bizottság, amely székhelyét 1954-ben Galacból Budapestre helyezte át.
1954 végén a Szovjetunió megszüntette érdekeltségét a veszteségessé vált magyar hajózásban.
1955. január 1-én létrejött a Magyar Hajózási Részvénytársaság. A vállalat kezdetben az örökölt régi hajókkal folytatta üzemét, de az 1950-es évek végén megindult a hajópark korszerűsítése. Ennek előfeltételeként sor került a hajóépítő ipar, elsősorban a Balatonfüredi Hajógyár, valamint a MAHART újpesti és tápéi hajójavító üzemeinek fejlesztésére is.
A dízelesítés keretében a régi csavargőzösöket átalakították, a kerekes vontatókat üzemen kívül helyezték. Egymás után készültek az új 800, 1200, majd 1600 LE-s motoros vontatóhajók. A vontató állománnyal párhuzamosan az uszálypark korszerűsítése is megtörtént. A kisebb személyhajókat szintén átalakították. Az önálló mozgást biztosító "Z" hajtóművel ellátott 400 tonnás uszályhajókból 1962 és 1968 között 33 darab épült.
Az 1960-as évek selejtezési hulláma nyomán eltűntek a klasszikus oldalkerekes utasszállító gőzösök. A "Duna gyöngyszemei" a hajótemetőben végezték. (Megmaradt - átalakítva - a "Kossuth", mint múzeumhajó, felújításának befejezését várja a "Petőfi"). Az első új motoros személyhajók a váci hajógyárban 1956-ban gyártani kezdett vízibuszok voltak, majd megjelentek a MAHART saját fejlesztésében az Újpesti Hajójavítóban épült 600 személyes kirándulóhajók is (1964 Rákóczi és Táncsics, 1966 Hunyadi).
Az 1962-ben Budapest és Bécs között beindított szárnyashajó járat méltán vált idegenforgalmi nevezetességgé.
A vállalat hajói 1945 és 1995 között éves átlagban 3 millió utast és 2 millió tonna árut szállítottak. 1995-ben hajóparkja 58 személyszállító, 54 folyami és 6 tengeri áruszállító motoros hajóból, valamint 144 uszályból (ill. bárkából) és 9 tankból állt.

A MAHART fennállása óta eredményesen szolgálta a magyar gazdaság érdekeit. Története tükrözi az ország sorsában az utóbbi évszázad során bekövetkezett drámai változásokat. Időről időre súlyos veszteségek is érték, de a legválságosabb időkben is képes volt talpon maradni. Az 1980-as évektől egyre kedvezőtlenebbé váló gazdasági környezet, a magyar hajógyártás megszűnése, a dunai hajózást akadályozó konfliktusok, a hagyományos külkereskedelmi kapcsolatok szétzilálódása, az állami szerepvállalás megszűnése következtében nemzeti hajózásunk válságos helyzetbe került. Gondjainak megoldása az európai hajózásban a következő években érvényesülő domináns tendenciák helyes felismerésén és megfelelő állami közlekedéspolitika érvényre juttatásán alapulhatott volna. A rendszerváltás után a MAHART holding jelleggel működött, keretén belül a különböző tevékenységeket önálló üzemegységek, illetve KFT.-k folytatták.
2003-ban a Szabadkikötőt részvénytársasággá alakították, a tengerhajózást felszámolták.
2004-ben a folyami áruszállítást végző MAHART-Duna Cargo Kft.-t privatizálták (jelenlegi neve DDSG Duna-Cargo).

 

MAHART PassNave Személyhajózási Kft.

 
A MAHART PassNave Személyhajózási Kft. 1994. január 1-jén alakult, mint a MAHART Magyar Hajózási Rt. 100%-os tulajdonú társasága, mely a privatizáció lezárultával 84%-ban a MASPED Zrt., 10%-ban az MM Üzemviteli és Tanácsadó Kft., és 6%-ban a Munkavállalói Vagyonkezelő Kft. tulajdona.

A MAHART PassNave 20 hajóból és 9 szárnyashajóból álló flottája éves átlagban közel 500 ezer utast szállít.
Forrás: mahartpassnave.hu

 
Utaslétszámok 2004-2008

 

Hajózás a Balatonon

A legnagyobb tavunk a menetrendszerinti hajójáratokon kívül különféle rendezvényhajókkal vár (sétahajó, gyerekhajó, naplemente a vízről). A nagyobb kikötőkben kisebb hajózási cégek is változatos programokat kínálnak.

Családi rovatunkban korábban már bemutattuk a Duna, Dráva, Fertő-tó és a Velencei-tó által nyújtott hajózási lehetőségeket.
 

A Balaton partján 22 kikötőben szállhatunk személyszállító hajóra, ezek legnagyobb részét a Balatoni Hajózási Zrt. üzemelteti. Februártól novemberig szintén az ő kompjaikon kelhetünk át Tihany és Szántód között.

 
A cég tevékenysége szerteágazó, és nem korlátozódik csak a vízi személyszállításra. Nagy szerepet játszanak a balatoni vitorlásélet feltételeinek megteremtésében: ők tartják fent a balatoni vitorláskikötőket, és részt vesznek a vitorlásversenyek, pl. a Balaton-Regatta szervezésében. Nyaranta Siófokon úszni tudó, 9 évesnél idősebb gyerekek részére vitorlástáborokat indítanak, egyhetes turnusokban, bentlakásos és bejáró formában is.

A hajózási idény március közepén-végén kezdődik és október elejéig-közepéig tart. A tavaszi-őszi időszakban, és az elő- illetve utóidénynek számító júniusban és szeptemberben a hajók természetesen ritkábban közlekednek, mint a július-augusztusi főidényben. Miután a legtöbben a Tihanyi-félszigetet és a badacsonyi borvidéket keresik fel, a hajózó társaság ezekre a helyekre egésznapos túrákat is szervez.

A Balatoni Hajózási Zrt. hajóparkja jelenleg 24 motoros személyhajóból és egy vitorláshajóból áll. Legnagyobb hajójuk, a négy katamarán egyike 550 fő befogadására alkalmas. Az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején épült, felújított és klimatizált nosztalgiahajóik 60-120, a vízibuszok 50-80 utast képesek kényelmesen szállítani. A társaság 12 személyes gyorshajója 40 km/h sebességgel szeli a vizet, ily módon 20 perc alatt teszi meg a Siófok-Balatonfüred közötti utat, de kipróbálható kétárbócos, 25 személyes kalandvitorlásuk is.

A nagyobb kikötőkből - a legismertebb, a legkiépítettebb és a legforgalmasabb kétségkívül Siófok, Keszthely és Balatonfüred - nyáron nemcsak menetrendszerinti járatok indulnak, hanem különféle rendezvényhajók is. Ezek közé tartoznak a kisgyermekes családok számára ajánlható sétahajók, amelyek menetideje viszonylag rövid, 1-1,5 óra, és nyáron naponta 3-6 alkalommal indulnak. A Siófokról délelőtt 10-kor induló "családi matiné"-sétahajózásra a szülőkkel utazó gyerekeknek nem kell menetjegyet vásárolni.

A gyerekhajók szintén 1-1,5 órát töltenek távol a parttól, és a Dunán közlekedő Kölyökhajóhoz hasonlóan változatos gyerekprogramokkal várják a kicsinyeket és a nagyokat. A már említett legnagyobb kikötőkön kívül a következő kikötőkben érdemes keresni őket: Balatonmáriafürdő, Balatongyörök, Badacsony, Fonyód, Balatonföldvár, Balatonszemes, Balatonlelle, Balatonkenese.

Esténként szinte valamennyi kikötőből rövidebb-hosszabb naplemente-túrára indulhatunk: a Balaton közepéről csodálhatjuk meg a híres aranyhidat, a Siófokról és Keszthelyről kifutó nosztalgiahajók fedélzetén pedig közben grillvacsorát is elkölthetünk.

A menetrend szerinti hajójáratokon a 6 év alattiak, a rendezvényhajón a 4 év alattiak számára ingyenes az utazás. Félárú jegyet válthatnak a 14 év alattiak, a nagycsaládosok (legalább 3 gyerekkel), a fogyatékkal élők és kísérőik, a nyugdíjasok, valamint a Balaton-környék állandó lakosai. Csoportok esetében 10 fő után egy kísérő féláron, 20 fő után ingyen utazik.

A legnagyobb balatoni hajózási társasághoz hasonló kedvezményeket biztosítanak a kisebb hajózási társaságok is. Hajóik rendszerint kisebbek, 30-40 fő befogadására alkalmasak, bár akad közöttük 100 személyes is, mint pl. a füredi székhelyű Vanyolai Hajózási Kft. nosztalgiahajója. A szokásos programokon kívül ajánlataik között gyakran különlegességek is szerepelnek, például egész napos panorámatúra, kisebb vitorlástúrák-kirándulások.
Forrás: vendegvaro.hu

Hajóval a Velencei-tavon

Kevesen tudják, hogy a Dunántúlon nemcsak a Balatonon, hanem a Velencei-tavon is hajózhatunk. A Velencei-tavi Fejlesztési Kht. a parti helységeket összekötő menetrend szerinti járatokon kívül vonzó programokkal, pl. naplementenéző alkonyi hajózással, hajós körutazással várja a környékre látogatókat.

A Velencei-tó hazánk egyik népszerű, vízi sportok űzésére kiválóan alkalmas, és központi fekvése miatt könnyen, gyorsan - vasúton, közúton egyaránt - elérhető üdülőhelye. Az ökoturizmusnak is kiemelt célpontja: a legnagyobb szikes tó Magyarországon, nádasai védett madarak ezreinek nyújtanak menedéket, igazi madarász- és horgászparadicsom. A Madárrezervátum és a tó észak-nyugati csücskében található Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület.

 

A tó változatos élővilágát akár hajóról is megfigyelhetjük, nem ritka itt a barna rétihéja, a kócsag, a vörös és a szürke gém, a nádirigó és a tücsökmadár, a bölömbika és a vakvarjúnak is nevezett bakcsó. A Velencei Tavi Hajózási Kft. három hajót üzemeltet a tavon: a Nadap 100, az Agárd 50, a Gárdony 40 fő befogadására alkalmas. A Velencei-tó igen sekély, ezért a hajók alig fél méternyire merülnek a vízbe, szinte nesztelenül siklanak a nádasok labirintusában.

 

A hajózási idény április végétől október közepéig tart. Ebben az időszakban a hajók előzetes egyeztetés alapján a menetrend szerinti járatokon kívül is igénybe vehetők akár osztálykirándulásokra, akár különféle rendezvényekre. A társaság azt ezt igénylő csoportoknak szakavatott vezetőt biztosít, madármegfigyelő látcsöveket, mikroszkópokat bocsát a rendelkezésükre.

 

A tó legnagyobb kikötője Agárd, a menetrend szerinti járatok innen és a nyári főidényben naponta kétszer Velencéről indulnak a pákozdi Szúnyog-szigetre, amely a kirándulók kedvelt célpontja, és valójában nem sziget, hanem félsziget, út köti össze a szárazfölddel. Itt akár mocsári teknőst, vörös hasú unkát is láthatunk. Az elő- és az utószezonban Agárdról, illetve visszafelé Pákozdról másfél óránként, július-augusztusban óránként futnak ki hajók.

A 4 év alattiak ingyen, a 18 év alattiak diákkkedvezménnyel utazhatnak. A jegyeket a hajón kell megváltani. Külön tarifa érvényes a nyaranta szerdától szombatig közlekedő körjáratra, amely szintén Agárdról indul, érinti a legnagyobb parti helységeket, és több mint 2 órás hajózás után az Északi-strandról fordul vissza; az Agárdról este 8-kor, Velencéről 7-kor kifutó alkonyi sétahajóra, amely a Madárrezervátumhoz, illetve a nádasba visz el bennünket; és a Velencéről délutánonként minimum 4 utassal már elinduló sétahajóhoz, amely kb. fél órát tölt a vízen.

 

Hajóval a Fertő-tavon

Magyar oldalon a fertőrákosi kikötőből indulnak menetrendszerinti hajójáratok Ausztriába és sétahajók a világörökséggé nyilvánított Fertő-vidék megtekintésére. A vízi határ néhány évvel ezelőtti megnyitása óta jelentős a vitorláshajó-forgalom is.

A Fertő-tó a korábbi évtizedek hosszas elzártsága után az utóbbi húsz évben hazánk egyik legfejlettebb, legjobban kiépített idegenforgalmi körzetévé nőtte ki magát. Az egyedülálló élővilággal rendelkező szikes tavat,  amelynek mindössze egynegyede tartozik Magyarországhoz, valamint a tavat övező kultúrtájat az UNESCO 2001-ben felvette a világörökségek listájára.


A tó környéke különösen ajánlható a kerékpáron, gyerekekkel útra kelő családoknak: a táj kivételesen szép, természeti látnivalókban és műemlékekben gazdag, kevés az emelkedő, az út jórészt a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén halad. Egy rövid, magyarországi szakasz kivételével végig biztonságos kerékpárúton kerekezhetik körbe a tavat (125-130 km), magyar és osztrák oldalon egyaránt színvonalas szálláshelyek, kempingek, kiépített strandok várják őket. A menetrendszerinti hajójáratok ingyen szállítják a kerékpárokat.

A Fertő-tó - amelyet csak két patak táplál - sekély, vizének sótartalma igen nagy, a Balaton vizének harmincháromszorosa, iszapját gyógyhatásúnak tartják. Átlagos vízmélysége 50-60 cm, ezért csak kis merülésű, lapos fenekű, kisebb méretű hajók közlekedhetnek rajta.  Jelentős a vitorláshajó-forgalom, különösen a vízi határ megnyitása óta: a kikötőkben szinte mindenütt lehet vitorláshajókat bérelni, szükség esetén akár kormányossal is.

A magyar oldal  legnagyobb kikötője Fertőrákos, innen indulnak a két személyszállítással foglalkozó Fertő-tavi hajózási társaság, a Fertő-tavi Hajózási Kft. és az osztrák-magyar Drescher Kft. hajói.  Az utóbbi május elejétől október közepéig naponta négyszer indít járatot az ausztriai Mörbisch-be (Fertőmeggyes) és vissza. Sétahajói 1-2 órát tartózkodnak a nyílt vízen, attól függően, hogy a magyar oldalon maradnak, vagy kifutnak osztrák vizekre is.

A Fertő-tavi Hajózási Kft. két sétahajója, a 120, illetve 20 fő befogadására alkalmas Burgenland és a kisebb Rákos március közepétől november közepéig naponta 9-18 óra között közlekedik. Három program közül választhatunk: a kisgyermekes családok számára ajánlható rövid, félórás hajózás a fertőrákosi öbölre korlátozódik, az 1 órás hajóút során a nádasok közé juthatunk, és közelebbről megtekinthetjük a Kis-Balatonhoz mérhetően gazdag és változatos vízivilágot, az őszi és a tavaszi nagy madárvonulás idején nemcsak  kócsagokat, gémeket, nyári ludakat láthatunk, hanem akár halászsast, vándorsólymot is. A két órás sétahajózás a magyar oldal körbehajózása után osztrák vizeken folytatódik. A kedvezményes gyerekár 14 éves korig érvényes.

A cég a Balatonról és a Velencei-tóról már ismerős naplemente-túrákon kívül hajnali napkelte-túrákat is szervez, valamint igény szerint borkóstolóval, gulyás-, pörkölt- vagy grillpartival egybekötött sétahajózásokat. Hajói előzetes egyeztetéssel iskolai kirándulásokra, illetve családi és üzleti rendezvényekre is igénybe vehetők.

 

Hajózás a Dráván

Magyarország legvadregényesebb, legtisztább vizű és legérintetlenebb folyóját, a Drávát Barcsig csak kenuval járhatjuk be,  a Barcs alatti szakaszon azonban sétahajóra vagy motorcsónakba is szállhatunk.

A Dráva, amely mintegy 150 km hosszan kanyarog az ország dél-nyugati határán, Magyarország legtisztább és legérintetlenebb folyója. A Mura és a Rinya torkolata közötti somogyi szakaszon szinte alig látszik a folyószabályozás hatása: kanyargós medrében ugyanúgy vándorolnak a kavicszátonyok, pusztulnak, kimosódnak a magas partfalak, ahogy évszázadokkal ezelőtt. A vadregényes tájat az élő és a holt víz jelenléte határozza meg, a folyót ligeterdők, mocsárrétek szegélyezik, a holtágakban tündérrózsa nyílik, megterem a sulyom, megtelepszik és költ a fekete gólya, a rétisas, a kerecsensólyom.

 

 
A Dráva-mellék, a Dráva magyarországi szakasza szinte teljes egészében védett terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A határ közelsége miatt évtizedekig el volt zárva a látogatók elől, mára azonban kedvelt ökoturisztikai célponttá vált, és a vízitúrázók körében is egyre ismertebb.

Kisgyermekekkel kockázatos vállalkozás kenuba szállnunk, a hajózásról azonban nem kell lemondanunk. A Dráván nem közlekednek menetrend szerinti hajójáratok. A folyó Barcs alatti, nagyobb hajókkal is hajózható szakaszán két helybéli utazási iroda, a barcsi székhelyű Dráva Tours és a harkányi Tour Chance Kft. üzemeltet sétahajókat előzetes egyeztetéssel-megrendeléssel. A néhány órás hajóutak remekül beleilleszthetők az iskolai kirándulások, erdei iskolák programjába. A csoportokhoz  - ha van még férőhely - csatlakozhatnak mások is.

A Tour Chance Kft. hajója, a 45 fős Szirén a drávaszabolcsi kikötőből indul, igény szerint kiköt a Barcs-Drávaszabolcs, illetve a Drávaszabolcs-Eszék közötti folyószakasz melletti települések bármelyikén. A hajózási idény április elejétől november végéig tart.

Különösen érdekes program a rövid hajózással elérhető, Matty melletti erdőben található Kormorán-sziget megtekintése. A kormorántelep közelében van az a madár-emlékpark, ahol kopjafák emlékeztetnek minden olyan madárfajtára, például a darvakra és a halászsasra, a gödényekre, a siketfajdra és a nyírfajdra, amelyek Magyarországon már nem költenek, csak a madárvonulás idején tűnnek fel itt-ott, többek között a Dráva melletti erdőkben, réteken. (A közel másfél évtizede alapított emlékpark néhány kipusztultnak nyilvánított madara, a vándorsólyom, a kis kárókatona azóta visszatelepült és újra meghonosodott.) Az utazási iroda szállás- és programszervezéssel is foglalkozik, a hajóutak  összekapcsolhatók a helyi nevezetességek megtekintésével, a parti tanösvények bejárásával, lovas- és gasztronómiai programokkal.

A Dráva Tours 65 fős sétahajójának állomáshelye a Dráva-mellék legnagyobb városának, Barcsnak a kikötője. Az iroda programajánlatában szereplő hajóutak közül a legrövidebb 2 órás, a Barcstól kb. 3 km-re található Csomoros-szigetre vezet, ahol mintegy fél óra alatt bejárható a drávai szigetek élővilágát bemutató tanösvény. Hasonló időtartamú a sánci vadászterület megtekintésére szervezett sétahajózás. Nem ritka errefelé a nyuszt, a vadmacska, a gímszarvas sem. A mocsári réteken megél a ligeti szőlő és a szibériai nőszirom is.

A Barcs-Drávatamási sétahajózásra 4 órát kell szánni. A nemzeti parkhoz tartozó Drávatamási Természetismereti Központ változatos, elsősorban a 10-16 éves korosztálynak szánt programokkal, dia- és filmvetítéssel, vízminőségvizsgálattal, fafaragó foglalkozással, íjászati bemutatóval várja az osztályokat és a családokat. A hosszabb, 1-2 napos hajóutak során az utasok a Barcs-Drávasztára vagy a Barcs-Drávaszabolcs közötti folyószakasz természeti szépségeivel ismerkedhetnek meg.

A Dráva Tours Utazási Iroda a szállás- és programszervezésen kívül motorcsónakok bérbeadásával is foglalkozik, ezeken hosszabb kirándulások, horgásztúrák tehetők a folyó lakatlan szigeteire.
Forrás: vendegvaro.hu